Újoncként a tabella közepén zárta első NB III-as évét csapatunk. A fiúk 10 győzelem és 6 döntetlen mellett 12 vereséggel végeztek a 8. helyen, igaz amennyiben a Salgótarján nem lép vissza a tavaszi idény elején, vélhetően most az 5. pozíció lenne az övék. Az őszi 16 forduló során szerzett 18 pontot a tavaszi 14 találkozón sikerült megduplázni, az őszivel ellentétben azonban idén inkább hazai pályán jeleskedett a gárda, ahol 13 pontot gyűjtött. Boros Tibor szakmai koordinátor értékelte az együttes éves teljesítményét.

– A Keleti csoportban több újonccsapat is szerepelt, közülük mi voltunk a legjobbak, ami egyfajta elégtétele lehet az éves fáradozásoknak!
– Hosszú hónapokig abban a tudatban voltunk, hogy a nyolcadik helyen zártuk az őszi szezont. Továbbra sem tudok elmenni a mellett, hogy a pályán elért eredményeinkből három pontot elvettek a Salgótarján visszalépése után. A kiesés szempontjából nem befolyásolta az eredményünket ez a döntés, de ha a jogos sikerünket tartalmazná a táblázat, akkor most az öt között lennénk, hiszen valamennyi előttünk végző közvetlen rivális pont nélkül maradt a nógrádiakkal szemben. A tarjániak őszi erejét egyébként jól mutatja, hogy a félszezon során megszerzett pontjaikkal bennmaradtak volna az osztályban.

– Végül is milyen értékrendet képvisel az elért nyolcadik helyezés?
– Csalóka az eredmény, hiszen számos külső tényező is befolyásolta a csapatunk szereplését eredményességét. A legnagyobb problémát a tavaszi idény elején elmaradt három mérkőzésünk jelentette, emiatt az áprilisi programunk bezsúfolódott, a megszokott heti ritmusunk is teljesen felborult. Egy hónapon keresztül gyakorlatilag csak játszottunk, regenerálódtunk és frissítettünk. A keretünk elég bő volt ahhoz, hogy pozitív mérleggel hozzuk ki ezt az agyonzsúfolt időszakot, mégis törvényszerűen becsúszott egy-egy gyengébb meccs. Meggyőződéssel vallom, ha az eredeti időpontokban lejátszhatjuk a halasztott találkozókat, akkor sokkal kedvezőbben alakulnak az eredmények. Négy fordulóval a vége előtt így is sikerült biztosítanunk a bennmaradásunkat. Utólag be kell látni, hogy mind a stáb, mind a keret kicsit túlzottan is megkönnyebbült ennek hatására, így az idény finisére már nem tudta tartani az addigi saját ritmusát. Ismerve a bejárt utunkat, nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy minket nem az újonc lendülete vitt, hiszen a bajnokság egyharmadáig kieső helyen álltunk. A szezon közben kellett átalakítani a csapat arculatát. Ezen még a téli átigazolási időszakban is módosítottunk a hat játékos érkezésével. Az év összességében nem alakult ideálisan, hét esetben is az utolsó pillanatokban vesztettünk pontokat, miközben a mérkőzések egyharmadát emberhátrányban játszottunk. Ezeknek a fényében az elért eredményünk az elfogadható kategóriába tartozik.

– Kik azok a játékosok, akik megalapozták a „tanulóév” eredményességét?
– Az egész idényt tekintve a csapat meghatározó tagjává vált a kapusunk, Fildan Calin, nem véletlenül lett időközben a csapat kapitánya is. A védelem vezére Raducu Sorin volt, a középpályán szűrő poszton Villand Róbert nyújtott egyenletesen kimagasló teljesítményt. Az egyik legnagyobb gondunkat Popescu Robert kiesése jelentette elölről. Sérülése miatt tíz fordulón keresztül szerepeltünk vérbeli befejező csatár nélkül. Végig stabilan teljesített Pataki Zalán és Vincze Dániel, noha nekik több posztot is meg kellett játszaniuk az évad során. A jövőre is maradó további játékosaink közül mindenkinek voltak jó mérkőzései, de hullámvölgyei is.

– Egy év távlatából mik a legszembetűnőbb különbségek a megyei és az NB III-as bajnokság között?
– Távolinak tűnő élmény a megyei bajnokság, de néhány napja láttam egy osztályozót, ami megerősített a szezon eleji véleményemben: nevezetesen, hogy a harmadosztály teljesen más szintet képvisel. Magasabb technikai, taktikai és fizikai felkészültséget igényel a játékosoktól és értelemszerűen a szakmai stáb tagjaitól is sokkal komplexebb és időigényesebb munkát igényel a felkészítés.

– Mit hozhat a következő idény a klubnál?
– A jövőre vonatkozó elképzeléseinket és céljainkat alapjaiban befolyásolják majd a mögöttünk hagyott szezon tapasztalatai. Levonva a tanulságokat, a megszerzett rutinunk és a keret célirányos átalakítása úgy gondolom teljesen reálissá teheti, hogy egy szinttel feljebb lépjünk az előttünk álló évben.

– Mikor kezdődik el a munka az új idényre?
– A fiúknak meghagyjuk a júniust, hogy saját családjuk körében tölthessék. Ennek ellenére egyéni edzésterv alapján június 18-tól mindenki nekilát a futóedzéseknek. Az első közös randevúnk július 2-án lesz. Mivel csak öt hét áll rendelkezésünkre a bajnoki rajtig, a hagyományoktól eltérően már az első héten megkezdődik az érdemi munka, a szokásos felmérésekkel és tesztekkel. Hét edzőmeccset terveztünk a programba különböző erősségű ellenfelekkel, ezek menetrendjét napokon belül véglegesítjük.

Kép: A nyírbátori győzelem üdítő és ünnepélyes pillanata. Fotó: Ács Zsolt Jr.